A párkapcsolat, a szívügyek mindig egy kényes téma. Ide tartozik a hűség, az őszinte szeretet és az is, hogy miért kapcsolódunk valakihez, hogyan éljük meg a mindennapjainkat a kapcsolatban.
A legnagyobb kérdések egyike, hogy tudok-e Önmagam lenni egy párkapcsolatban?
Amikor egy párkapcsolatba belemegyünk, mindig van a fejünkben egy gondolat, és a szívünkben egy érzés. Jó esetben elragadnak az érzéseink, szárnyalunk, boldogok vagyunk, nem gondolkodunk, csak vagyunk, megéljük. Rosszabbik esetben nincs meg a varázslat, de valamilyen hiányérzettől vezérelve(régóta vagyunk egyedül, félünk a magánytól…) mégis belemegyünk azzal a gondolattal, hogy majd alakul. Nem hagyhatjuk ki a történetből az érdekeket sem. Amikor az kapcsol be, hogy mi lesz a jó nekem abból, ha én a másikkal párkapcsolatot alakítok ki.
Idővel megjelenik a megfelelés a kapcsolatban? Esetleg már az elejétől kezdve jelen van? Jól akarom csinálni, jó akarok lenni? Olyan akarok lenni aki tetszik a másiknak?
Amikor a másikat nagyon szeretném, akkor hajlamos vagyok arra, hogy jobb vagy más szeretnék lenni, hogy észrevegyen, hogy azt érezze, párkapcsolatot szeretne velem kialakítani. Ennek az a veszélye, hogy már az elején lefarigcsálhatok magamból valamit, feladom az elvárásaimat, és megelégedhetek kevesebbel is, csak legyen az enyém.
A másikat soha nem birtokolhatom. A másik nem az én tulajdonom. A másik hozzám tehet maximum. Amint bármilyen szinten is elvesz belőlem, az már egy nem működő kapcsolatot vetít előre, amiben nem leszek boldog, amiben egyre több elfogadásra, önfeladásra lesz szükségem.
Ha egyre többet azt érzem, hogy a kapcsolat nem működik, vagy nem úgy működik, ahogy azt én szeretném, akkor előbb utóbb rés keletkezik valahol, megjelenik az elégedetlenség. Ha másik érzi ezt, mert azt érzi, hogy nem figyelek rá, vagy neki kell önmagából többet feladni, akkor nála is rés fog keletkezni.
A megcsalás, a szeretői státusz egy kényes téma és sokan nem is beszélnek róla. A kollektív tudat miatt, az ítéletek miatt, és a félelmek miatt. Rengeteg párkapcsolat működik úgy, hogy a hűségnek már nyoma veszett és mégsem lépnek tovább különböző okok miatt. Ezek az okok többfélék lehetnek, ide sorolható a gyerek, a ház, a vagyon, vagy az együtt eltöltött évek, hogy már több van mögöttük, mint előttük, a félelmek, hogy inkább vele, mint nélküle és még lehetne sorolni.
Párkapcsolatban is lehetek az akit csalnak, és az is akivel csalnak. A téma nem egyszerű és nem is lehet felületesen ránézni. Nem az elvárások az ítéletek miatt, hanem a saját lelki állapot miatt, az önértékelés miatt, és a félelem miatt, hogy miért kerülhetek bele valamelyik szerepbe. Amikor velem csalnak, ott is boldogtalan lehetek akár van párkapcsolatom akár nincs, és jön valaki, aki meglebegteti a boldogság zászlaját, amibe belekapaszkodom, talán kétségbeesésemben, talán a szerelem vágya miatt, talán azért, mert azt érzem figyelnek rám.
Bármelyik helyzetben érdemes feltenni magadnak a kérdést, hogy valóban figyelnek rád? Valóban szeretnek? Valóban azt kapod amire szükséged van? Mit kapsz meg egy másik kapcsolatban, amit a sajátodéban nem? Ha egyedül vagy, akkor mit hittél el arról, hogy elég neked csak az amit a szeretői státusz nyújt? Ha téged csalnak, akkor arra is rá kell nézni, hogy mit nem adtam meg a másiknak, ami miatt kifelé kacsintgat a kapcsolatból?
Tudnod kell, hogy a felelősség alól nem lehet kibújni, de ez nem jelenti azt, hogy folyamatosan meg kell ítélned magad és rosszá tenned. Csak látnod kell, hogy hol keletkezett a rés. A legtöbb titkos viszonyban a szerető az szerető marad. Egy idő után persze többre vágyik, de ha már az elején elfogadja a helyzetet, annak nagyon kicsi az esélye, hogy változni fog. Vannak akiknek kényelmes szeretőt tartani, mert a párjuk kimondva, kimondatlanul is elfogadja, beletörődik, vagy annyira jó játékosok, hogy párhuzamosan több kapcsolatot tudnak fenntartani. Viszont nem fognak felrúgni egy stabilnak tűnő életet, ha tudják párhuzamosan is működtetni mind a két kapcsolatot.
Aki szerető, annak tisztában kell lennie azzal, hogy ez nem biztos, hogy megváltozik. Akkor sem, ha idővel többre vágyik. Megéri-e az életét kispadra helyezni valakiért, akinél csak második lehet.
Aki szeretőt tart, az kockáztat és folyton ideges, folyton játszmáznia kell, hazugságokat kell kitalálnia, folyton hazugságban élni, és figyelni arra, hogy mikor mit mond, mit tesz, hogy ne derüljön ki.
Egyik sem hálás szerep, és nem is könnyű. Lelkileg is megterhelő. Mennyivel egyszerűbb lenne tisztalappal kezdeni. Persze ez nem mindig kivitelezhető, és nem is egyszerű.
Akkor mi a megoldás?
Több éve működő párkapcsolat nem lesz izgalmas, nem hat az újdonság erejével. Abban már vannak problémák, vannak megoldandó feladatok, ami vitákat generálhat, néha eltávolodásokat. Ha fontos a másik, akkor törekedni kell a kompromisszumokra. Nem az önfeladásra, a meghunyászkodásra, a lemondásra, hanem a kompromisszumra. Néha más nézőpontból kell látni a dolgokat, hogy mi van, ha a másiknak is igaza van? A kommunikáció hiánya nagy probléma a kapcsolatokban, vagy ha nem működik a kommunikáció, elbeszélnek egymás mellett. Figyelnem kell a másikra, hogy hogyan kommunikál, hogyan tudok vele úgy kommunikálni, hogy hallja amit mondok, és én is meghalljam amit mond.
Egy bántalmazó kapcsolat az teljesen más. Egy bántalmazó kapcsolatban elveszik az identitás, az önértékelés, félelmek jelennek meg, minden téren korlátok alakulnak ki. Egy bántalmazó kapcsolatban lévő személynek segítséget kell kérnie.
Akár engem csalnak, akár én csalom a páromat, tudnom kell a miértjét és döntenem, hogy megelégszem ennyivel, vagy változtatni akarok az életemen. Szeretem – e magam annyira, hogy kiálljak magamért? Fontos, hogy tudjam többet érdemlek. Hiszek – e magamban annyira, hogy kilépjek egy számomra méltánytalan helyzetből? Mert egyik sem méltó hozzám. Mit vagyok hajlandó tenni annak érdekében, hogy megváltozzon a helyzet? Milyen félelmek tartanak vissza, ami miatt nem lépek, és hajlandó vagyok-e tenni azért, hogy a félelmeim megszűnjenek?
Vannak családi minták, amik befolyásolják a párkapcsolatot, a gondolkodást. Hallottam már nem egy kliensemtől, hogy: a mi családunkban nem divat a válás…. és ehhez hasonló mondatokat. A családi mintákat felül lehet és néha nem árt felül is írni.
Az életed minősége tőled függ! Te tudod csak, hogy hogyan szeretnéd élni az életed. Ne mondj le egy jól működő párkapcsolatról. Ne mondj le önmagadról. Szeresd magad jobban, értékeld magad jobban és ne elégedj meg se a szerető sem a megcsalt személy szerepével. Önmagad válaszd, hogy egy hozzád méltó párkapcsolatban legyél. Mert van ilyen. Ha hajlandó vagy átlépni a korlátaidat, a kereteidet, a félelmeidet. Ha szükséges, kérj segítséget.
Kattints ide 👉Webshop Nézz körül. Rengeteg segítő anyagot találsz amik segítenek neked abban, hogy minőségi párkapcsolatod legyen, hogy megváltoztathasd az életed.
Veres Edit
Szia! Köszöntelek az oldalamon. Ahhoz, hogy időpontot tudj foglalni, kattints ide.
